Pakolom a szart. Szó szerint. Nem éppen így terveztem a nehéz pesti napok utáni hazatérést.
"Hozunk kakit,és betrágyázzuk az eper helyét." így kezdődött a napom,esküszöm,így mondták. Ámen. Igaz én valami kis netezést terveztem,hogy megnézzem,hogy is találjam el a táblát 300 méterről(nagyon messze van a 300 méter,lemértem autóval).Hát nem.
Pakolom a szart,és húznak el az autók mellettem. Meg egy fekete cigány csaj,és lenézően rámvetette szemét. Tudnám mit fölényeskedik velem,aki "pestibe" jár egyetemre.Aztán rájöttem,hogy én most egy szarlapátoló valami segédmunkás vagyok. Jött arra egy autó,intett(a sofőr),és tudtam,hogy csak azért intett,mert azthitte,valami ősgyökeres munkásgyerek vagyok,és neki kötelező köszönni nekem,ha nem akarja az egész csanádi munkásgyűléssel érzékeltetni,hogy ő lenéz "minket". Szóval ezzel a köszönéssel egy pillanatnyi együttérzést táplálni próbált. Nem mintha összegyűlnének a munkások,és kidumálnák,hogy ki köszönt,és ki volt nagyképű.
Közbe a Szegeden Szabadon 2 öt dudolgattam. Ahogy Filo mondja: "nekem elég Szeged,neked mért kel Szingapúr?" És arra gondoltam,hogy a szarnak elég a lapát is,nemkell neki Szingapúr. Szóval hülyeségeken járt az agyam.
Bejelentkeztem holnapra 9re a lőtérre,ez volt a pozitív pont a délelőtti-reggeli programomban.
vétel vétel brékó
https://www.youtube.com/watch?v=kX8sTKZ6Lg8
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Rokaleves 2009.09.05. 17:23:04
