Ma bementünk Janethez kórházba,műtötték,úgyhogy azt vártam volna,hogy ott ülünk majd mind a barátai az ágy körül,itatjuk etetjük bíztatjuk,stb. Bennem ez a kép él a kórházakról.
Ehhez képest úgy jött szembe a folyosón,és mint kiderül,nagyon jól sikerült a beavatkozás,szóval jöhetett is haza,aminek mind nagyon örültünk,szóval hazakerültünk olyan fél 2-re,ledőltünk,neki hagytuk,hogy rendbekapja magát,rendezkedjen,meg a dolgai közben ahol éppen eszébe jutott,ledőljön pihenni :D Örültünk,hogy örül,mert annak ellenére,hogy fájt neki a műtét,jól érezte magát(mondjuk kevés embernek nagy öröm az,hogy tudott egy normálisat WCzni,még ha 2 év után először is).
Lassan szivárogtak a törpiek is,és úgy körbeültünk szegény beteget,és dumálgattunk,elvoltunk.Készültem egyébként Janetnek almával meg joghurttal,mert éppen más nem jutott eszembe normális.Ja és hidegvízzel,de tuti nem fogja megenni ezeket,mert a vizet is én ittam meg félig...
Aztán alice és dávid bejelentették,hogy járnak,aztán picit leült a hangulat,nem tudom miért,vagyis tudom,de azt nem vagyok elfogadni indokként,mert nagyon gyenge.De azért Gokuval elvoltunk továbbra is. Sok hülyesége és komplexusa ellenére bírom azt a gyereket,mert néha megcsillan benne az az őszinteség,ami nagyon sok emberből ennyi éves korára már rég kihalt.Értékelni kell ezt is.
Aztán beszélgettünk,aztán beszélgettek,mert én nem értettem,dávid se értette,úgyhogy elökörködtük az időt a sarokban.Megbeszéltünk a "CP-t" ezt hallottam egész nap,hogy cépé :) . Ez még most titok,de még én is be fogok öltözni,de csak a társaság,és a nemtudom mi kedvéért. Ezek az emberek simán fontosak ahhoz nekem eléggé,hogy ennyit megtegyek.
Mióta először találkoztunk a meidoban,azóta úgy érzem ez volt az első olyan normális találkozás,ahol nem csak az animéről ment a téma,amit még mindig gyengén fogadok be,mert nem értem,és ahol kicsit felnőttebb,kiforrottabb volt a társaság. Mindenkinek megvolt a maga szerepe benne.Még talán Goku is felnőttebb irányba mozdult,legalábbis próbáltam mozdítani,mert néha nem árt az sem,elvégre a barátai vagyunk,és ez a dolgunk,felelősek vagyunk érte.
Természetesen amíg ottvoltunk,minden buszt lekéstem,de nem bánom,mert nagyon jó napot töltöttem el velük,és na! Bár sajnálom,hogy Lacinak dolgozni kellett mennie,ja és azt is sajnálom,hogy nem kértem bocsánatot még Janettől elbúcsúzásnál,amiért nem árultam el neki a dolgot,amit tudtam! GOMENE,vagy hogy mondják...
Mára ennyi volt,alvás,és holnap húzok haza.Viszlát.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Rokaleves 2010.06.16. 10:24:20
Ez tulajdonképpen akkor egy seggműtét volt? Mármint mivel lányról beszélünk ezért legyen popsiműtét. Áhá áhá. Hát én is örülnék ha két év után végre szarhatnék egy jót. Jövő héten VIZIT meg mehetek vizsgázni még, de aztán tényleg kezdhetjük a kondit, azaz csatlakozhatom hozzátok. Holnap közgázkettő, remélem meglesz.
