Szarul érzem magam. Azt akarom hogy minden rendbe jöjjön. De mégis..
A hátamat hideg szél fújja, még az arcomat égeti a nap. A bőröm száraz, a ruhám átázott, a világ körülöttem hangzavar én pedig néma vagyok.
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! Persze.. én holnapra halasztottam. És bizony ez elég nagy halasztás volt a részemről. Én csak remélni tudom, hogy pótolni tudom az elmulasztott teendőimet. Mert az időt vissza nem tekerhetem. És az idő pénz és... haha nem kezdem ezt megint. Lényeg, hogy most szeretném agyonütni az időt valamivel. Úgy visszamenőleg is. Jól elverni, hogy miért telt el úgy és miért nem hagyott engem békén. Vagy miért nem járt el fölöttem és tett tapasztaltabbá? Döntésképesebbé..
Istenhez szól fohászom, de ember hallja imám, nem szeretnék rímelni, de ez is egy nagy hibám. Mert valóban sok van. Átlagosak, apróságok. Sok kicsi sokra megy. Viszont sok jó kis helyen is elfér. Szóval ha a kicsik jók akkor kis helyen is sokra mennek. húúúhaaaa... nem is hiszek Istenben. Érdekel ez egyáltalán valakit?
Engem igen. Értelmetlennek tűnik. Ha mégsem akkor megtaláltad a saját jelentésedet. De számomra ez érdekes és ettől felvidulok. Kiadom magamból azt amit mások adtak belém.
Tudtátok hogy a fagyi visszanyal? Meg a Jin és Jang is partiba vágnak és szanaszéjjel kúrnak, ha túl jól érezted magad? Mert mindig meg kell tartani az egyensúlyt. Az életben a jó és a rossz egyenesen arányosak egymással. Jah, vannak etióp éhezők meg arab olajmágnás milliárdosok is. Nos mi vagyunk az arany középút. Véleményem szerint. Bennünk megvan a mérleg mind két oldala és ha nem vigyázunk felborul az egyensúly. Én nem vigyáztam eléggé? Mindenesetre eléggé billeg a mérleg.
Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld. Ilyen bölcsességeket tanulhattunk Yoda mestertől, miután megfőzte élete utolsó bablevesét. Megenni már nem sikerült. De megpróbálta.
Hogy miért írkálok ilyeneket? Mert így működöm. Ezekből merítek erőt és így engedem ki a gőzt. Csak nyilvános formában ez nehezemre esik. Szóval ez van. Késtem a folytatással. És ez nem is az lett amit vártatok. Ha várt valaki valamit egyáltalán. Máshogy alakult ez a történet, de szerintem érdekes. És folytatható.
Mert csak idő kérdése, hogy rendezni tudjam soraimat és érthető formában adjam írásba és szóba is: ez Neked szól.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
